Az alábbiakban közreadom (darabokban) a Földrajzi Intézet igazgatói pályázatára írt programomat. Remélem a benne szereplő gondolatokat valaki még tudja majd hasznosítani!
• A Földrajzi Intézet a Bologna-rendszer bevezetése óta folyamatosan növekvő részarányt nyer a Természettudományi Kar hallgatói létszámában, az oktatóknak pedig nem csupán az óraterhelése nőtt meg a képzési portfólió diverzifikálása miatt, hanem az egy oktatóra eső (vizsgáztatásban, szakdolgozati témavezetésben, adminisztrációs többlet-terhelésben megnyilvánuló) hallgatói létszámban is. Az oktatási többletmunka versenyhátrányba hozta az oktatókat, ugyanis az előmenetel alapját képező tudományos munkára így arányaiban kevesebb munkaidő jut. A növekvő követelmények és igénybevétel miatt a szabadidő terhére végzett kutatás aránya megnőtt, ami hosszabb távon nem lehet megoldás a személyes tudományos-oktatási előmenetel problémáira.
• A kutatómunka eredményességének megítélése a tudományos publikációk esetében élesen jelenik meg. Jelentős a különbség mutatkozik a szakmánként eltérő publikációs szokások és stratégiák között. A földrajzi kutatások döntően hazai tematikája magyarországi (és csak ritkán nemzetközi!) médiumokban kelt érdeklődést és ott is kerül publikálásra, hasonlóan az ebből a szempontból rokonítható történettudományi, vagy néprajzi kutatásokhoz. A klasszikus természettudományok (fizika, kémia, biológia) esetében az elméleti, továbbá kulturálisan neutrális tematika a nemzetközi publikációs lehetőségeknek jobban kedvez. Éppen ezért ezek a mutatók nem igazán használhatóak a geográfusok teljesítményének mérésére.
• Mivel történetileg úgy alakult, hogy a felsőoktatási akkreditációs szabályok esetén a természettudományos normákat kell figyelembe vennünk, ezért érdemes mégis egy összevetést végezni a Kar intézetei között. A MAB kritériumrendszere alapján ad képet a TTK oktatóinak kutatói teljesítményéről a www.doktori.hu adatbázis. A Földrajzi Intézet kutatóinak pubblikációs munkássága kiemelkedően jól áll a Karon az akkreditációnál figyelembe vehető tudományos közlemények, a hazai kiadású, idegen nyelvű közlemények, valamint a monográfiák és szakkönyvek fajlagos számát tekintve. Átlagosnak tekinthető a külföldön megjelent, idegennyelvű közlemények 1-1 tudományos minősítéssel rendelkező oktatóra eső száma. Ezzel szemben az impaktos publikációk tekintetében jelentősen elmaradunk az átlagtól.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése