A blogban füstölgéseim, állásfoglalásaim, vagy éppen indulatos kirohanásaim olvashatók az egyetemi létről. Milyen kérdések foglalkoztatnak bennünket oktatókat? Mit gondolunk az egyetemi, vagy akadémiai viszonyokról? Ilyen és más kérdések egyaránt megjelennek majd blogomban.

2010. május 8., szombat

2010.04.10 Földrajzi Intézet igazgatói program 6. kutatás

Az alábbiakban közreadom (darabokban) a Földrajzi Intézet igazgatói pályázatára írt programomat. Remélem a benne szereplő gondolatokat valaki még tudja majd hasznosítani!

IV. A kutatás és innováció

A szélesebb értelemben vett intézeti kutatásokat illetően (tehát a felsőoktató és kutató kollégákat illetően) fontosnak tartom megőrizni a pécsi földrajzi műhely legjobb hagyományait, és támogatni kívánom azokat a törekvéseket, amelyek a geográfiát a hagyományos, teljes spektrumában meg kívánják őrizni. Ugyanakkor a földrajzi kutatásban lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy intézeti szinten erőteljesebben fókuszáljunk néhány “sajátosan pécsi” témára olyan részdiszciplínákban, amelyekben komparatív előnyeink érvényesülhetnek. Ilyenek: a terület- és településfejlesztés, a geoinformatika, a természeti és környezeti veszélyforrások, a politikai földrajz, a klasszikus településföldrajz, turizmusföldrajz stb.
Feladatainknak látom a következőket:
 Az eddig spontánul alakult kutatócsoportok tudatos építése, amelyek lefedhetik az intézet tudományos személyzetének egészét.
 A nemzetközi tudományos életben is értékelhető kollektív kutatási projektek elindítása, ehhez pedig a megfelelő pénzügyi háttér előteremtése pályázatok útján.
 A vezetői ciklus alatt egy nemzetközi standardok között is versenyképes saját tudományos folyóirat kialakítása. Az internet adta lehetőségek maximális kihasználása.



V. Nemzetközi kapcsolatok

Az Intézet nemzetközi kapcsolatai a múltban döntően néhány oktató személyes kapcsolataiból alakultak ki. Ez egy természetes helyzet és valószínűleg az elkövetkezőkben is ez marad a meghatározó, de talán a korábbiaknál kisebb mértékben.
Amire ügyelnünk kell, hogy a kapcsolatok személyes mivoltából adódó sérülékenységét a kapcsolatrendszernek csökkentsük. A továbbfejlesztésnél a mélyítés lehetőségeit meg szükséges vizsgálnunk. Adódni fognak újabb kapcsolati lehetőségek is, ilyeneket elsősorban a Balkán térségében és Itáliában látok. A kutatásban és az oktatásban felmerülő lehetőségek megvalósításában a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése alapvető feltétel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése